Gyógyító helyek Magyarországon

Az itt található hegyek, sziklák, dombok híveik szerint gyógyítanak, életenergiával töltenek fel. Nem véletlen tehát, hogy az elmúlt kultúrákban ezeken a helyeken emelték a legtöbb templomot, alakítottak ki szakrális helyeket.

Vajon miért érezzük egyes helyeken kellemetlenül magunkat, míg máshol tökéletesen feltöltődünk pozitív energiákkal?

Pedig vannak olyan helyek, amelyek betegítő hatásúak, érezhetően lehúzzák az energiáinkat, fáradtnak és szétszórtnak érezzük magunkat, és menekülünk onnan és vannak olyan helyek, ahol feltöltődünk, és érezzük a hely pozitív hatását. A Szent György- és a LEY-vonalak kereszteződésében alakulnak ki ilyen helyek. A világon található zarándokhelyek, melyeknek varázslatos erőt tulajdonítanak, szinte mind ezeken a helyeken vannak. Itt óriási az energiakoncentráció.

Mivel a föld rezgései megegyeznek az emberi test rezgéseivel, az itt található energia bejut a test belsejébe az egészséges szerv rezgéseit sugározva a beteg testrészek felé, így javul a sejtek közti kommunikáció és anyagcsere. Ennek következtében erősödik az immunrendszer, nő a vitalitás és a szervezet képessé válik arra, hogy öngyógyító mechanizmusait beindítsa. A belső energia stimulálása pedig javítja a fizikai, szellemi és lelki állapotunkat.

Magyarországon több ilyen mágikus, gyógyító hely található.

Dobogókő

Az ezoterikus világszemlélet értelmében a Föld szívcsakrája itt található. Jelentősége a világhírű energiaközpontokéval, Stonehenge-ével, a görögországi delphoi jósdáéval vagy az egyiptomi Kheopsz-piramiséval vetekszik.
Dobogókőre egyre több zarándok látogat el, többek között a kambodzsai és a laoszi láma, valamint a rendszeresnek számító buddhista szerzeteseket is.
Néhány évvel ezelőtt, amikor a Dalai Láma hazánkba látogatott, a következőket nyilatkozta: „A tibeti szemlélet és magatartás a Szent Tudás többi hajtásához hasonlóan a Mindenséget egységben, Egynek látja és éli. Ennek megfelelően az úgynevezett erőközpontokat, csakrákat nemcsak az emberi testben, de például a Földgolyón is számon tartja. A hagyomány szerint a Föld szívcsakrája Magyarország területén van”. Már elődeink is tisztában voltak a hely jelentőségével. Attila hun vezér legféltettebb területe ez volt a Kárpát-medencében. Egy legenda szerint a halála után a mennyei képe is megjelent itt. Állítólag a Föld szívcsakrája pontosan a Rám-hegyen, a Ferenczy-sziklánál található. Néhányan úgy tartják, aki felkeresi ezt a pontot, annak szervezete hatalmas energiákkal töltődik fel, egészsége megerősödik. Ha beteg, állítólag csodálatos gyógyulásban lehet része.

Szurdokpüspöki

Szent István király idejében egyike volt Magyarország szellemi központjainak. Emberek ezrei, százezrei zarándokolnak el ide. Olyan láthatatlan, megmagyarázhatatlan, mégis tapasztalható csodák történtek, amelynek híre ment az egész világban. A történelem során az, aki az itt található kútnak a vizéből ivott, aki ennek a kútnak a vizében megmosakodott, meggyógyult. Ma is rengeteg gyógyulni vágyó ember zarándokol ide.

Tápiószentmárton – Attila domb

Természetgyógyászok szerint a dombon és környékén tapasztalható sugárzás segít helyreállítani és megőrizni a testi, lelki egyensúlyt. Az egész szervezetben harmonizálja az energia áramlását, tehát nem csupán egy szervre hat, hanem az egész szervezetre. Az alapvető működést segíti, öngyógyító folyamatokat indít be.

Lenti

Termálfürdője nemcsak gyógyerejű vízzel, hanem a területén lévő Szent György Energiapark a szervezetre jótékony hatású természetes sugárzással is rendelkezik. A park sétautjai a Föld meridián- vonalai mentén haladnak.
Az Energiapark területén található sugárzások az emberi szervezet energiahiányos állapotát állítják helyre. Az egész testben harmonizálják az energia áramlását, nem csupán egy szervre hatnak, hanem az egész szervezetre. Az alapvető működést segítik, öngyógyító folyamatokat indítanak be, melyek helyreállítják a testi és a lelki egyensúlyt.

 

A Máriagyüdi kegyhely történetéből

 

A Kegyhely történetéből

Régmúlt

    A rómaiak igen forgalmas Pécs-Eszék útja a templomdomb alatt húzódott. Itt balra elkanyarodott belőle egy ág a mostani Vókányi-hegyek irányába. Az elágazásnál kellemes, üdítő forrás csorgott; mely még ma is adja vizét. Pihenőhely volt ez az útonjáróknak. A rómaiak után hunok, longobárdok, avarok, majd az antok - barlanglakó szlávok - lakják e vidéket. Ők kereszténnyé válnak. Talán még ők helyeznek el a forrás mellé egy Mária-szobrot, melyet a vándorlók is, az itteniek is tisztelettel keresnek fel.

Honfoglalás

     896 körül Etu (Etel) kun fővezér fia, Eudu (Gyöd, Gyödö) foglalja el ezt a vidéket. A forrás környékén vesz szálláshelyet. Nevéből lesz a hely Gyöd-Jud- Gyüd, majd Máriagyüd. Szent István az 1000 körül Pécsváradra telepített bencés atyákra bízza ezt a területet. Térítő útjukon 1006-ban megtalálják a kegyelettel körülvett Mária-szobrot. Kis kőből épített kápolnácskát emelnek föléje. A hagyomány szerint beépítették ezt a későbbi templom falába, s ma is látható a kegytemplomhoz csatlakozó Szt. Mihály kápolna jobb oldalán: csúcsíves bemélyedés.

Árpád-ház

     1100 körül a vókányi hegyen szalok nemzetség megalapítja a hatalmas méretű szenttrinitás bencés apátságot. Ők veszik át Gyüd gondozását. Megismertetik a náluk többször megszálló Il. Géza királyt az akkor már ismert és látogatott kegyhellyel. Ő hálából országos gondjainak sikeres megoldásáért, templomot építtet 1148-ban. Ebben helyezik el a kegyszobrot. A tatárok dúlását (1242) szerencsésen megússza.

Mohács előtt és után

     1323-ban már a pécsi káptalanhoz tartozik. Saját plébánosa van. 1500 körül újra a szenttrinitás bencés atyái látják el, akik közben Siklósra települtek át. 1537. Perényi Péter siklósi várúr reformátussá lesz, és 51 faluját - köztük Gyüdöt is - e vallásra viszi. 1543. Siklóst megszállják a törökök. A papok és szerzetesek elmenekülnek. A templom először török mecset lesz, majd a görögkeleti rácok veszik át, később a reformátusok kezébe kerül. Elhanyagolódik, elnéptelenedik, a kegyszobor elvész.
     1687. augusztus 12. A nagyharsányi csatában felszabadul a vidék a török megszállástól. Siklósra ferences atyák, barátok települnek. Gyüdön egyre ismétlődő Mária-jelenések tartják izgalomban az embereket. Kezdik visszakövetelni a templomot a katolikus hívek.
     1689. I. Lipót császár utasítására Vechi szigetvári várkapitány katonáival visszajuttatja a templomot a katolikusok kezére és a barátok gondjaira bízza.
     1698. Kaproncáról Mária-szobrot hoznak P. Králycsevics Tamás ferences atya vezetésével.
     1704-ben a református Zana György és Sándor László kuruc vezérek fosztogatása elől Siklós várába viszik. Mivel az ide 1704. március 24-én betörő rácok vérengzenek, és a szobrot is karddal megvagdalják, Benua Henrik jószágkormányzó Eszékre menekíti. A mai napig is ott van a ferences templomban.
     1706. újabb rendkívüli jelek, jelenések buzdítják a híveket.
     1713. Nesselrod Ferenc pécsi megyéspüspök adományozza a jelenlegi kegyszobrot. 1784-ben készítik eléje finom ötvösmunkával az ezüstpalástot. 1739-ben bővítik a templomot, lerakják a ferences rendház alapjait. 1742-ben szentelik fel.
     1746-tól Siklóstól elszakadva önálló rendház a gyüdi, és egyedül látja el a kegyhely gondozását.
     1788. ll. József császár bezáratja a kegyhelyet. A felvett jegyzőkönyvben: 302 váratlan gyógyulás, 106 mankó, 1724 ezüst emléktárgy, arannyal, ezüsttel átszőtt miseruhák, két mázsányi arany-ezüst tárgy szerepel. Ezek nagyobb részét elviszik.
     1805. VII. Pius pápa elismeri a kegyhelyet.
     1835. Megépül a gyóntató-udvar 10 gyóntatószékkel. 1860. Elhelyezik a domboldalban a fájdalmas Szűzanya szobrát. Ma is kedves helye a zarándokoknak. 1862. Siklósi márványból elkészül a kegyoltár alsó része. A felső részt fehér márványból 1936-ban építik meg. 1900. A századfordulóra és a magyarság 900 éves kereszténysége emlékére jubileumi feszületet állítanak fel a hegyen. A cink korpusz Kiss György szobrászművész alkotása. Szeptember 8-án 25-30 ezer hívő élén Hettyei Sámuel pécsi püspök Pécsről gyalog zarándokol ide és szenteli fel.
     1918. Hároméves szerb megszállás következik.
     1921. A megszállás megszűnésekor Zichy Gyula pécsi püspök szeptember 8-án hálaadó zarándoklatot vezet és felajánlja a kegyszobron látható ezüst szívet.
     1950. Megszüntetik a szerzetes rendeket. A rendházból állami szociális otthon lesz. 1958. A gazdasági épületből ideiglenes plébániát alakítanak ki.
     1964. Papp László festőművész felújítja a templom belső terét. 1972. Elkezdődik a templom külső res- taurálása. 1977. A zarándok hívek adományaiból felépül az új plébániaház. 1978. Megindul a barokk oltárok teljes felújítása, aranyozása. Átépül elektromos vezérlésűre az 1900-ban készült orgona. Megszépül a fájdalmas szobor környezete. 1981. Teljes felújítást kapnak a szabadtér épületei, a kálvária kápolnája és stációi. 1985. A plébánia-ház mellé, vele szerves egységben nyugdíjas papok részére otthon épül, hogy a Zarándokok gyóntatásában segítsenek.

A templom leírása

     Főhely a kegyoltár. Még a II. Géza király által 1148-ban épített részben áll. Neobarokk stílusban képezték ki. Az alsó rész 1862-ben készült siklósi márványból. A többi rész barokk jellegzetesség: márványutánzat. A szentségház bronz ajtaja 1936-ból való. Szűz Mária életének egyes mozzanatait mutatja be a domborítás. Fentről balról jobbra: Angyali üdvözlet - Jézus születése - Betegek gyógyítója - Pieta - Mária mennybemenetele - Magyarok nagyasszonya - Középen: A bibliai életfa - Az örök élet forrásai, A hét szentség jelképe. A kegyszobor a harmadik a kegyhely történetében. Az első a török megszállás alatt tűnt el. Egy XIV. századból való érem ábrázolása szerint az koronával és palásttal ékesített gyermeke nélküli Mária-szobor volt. A másodikat 1689-ben hozták Kaproncáról, de 1704-ben a háborús dúlások elől az eszéki várba mentették. Ma is ott van a ferencesek templomában. A mostanit 1713-ban adományozta Nesselrod Ferenc pécsi püspök. Ezüstből ötvözött palástját a XVIII. század (1784) vége felé készítették. A rajta látható arany ékszereket, gyűrűket, zarándokok hagyták itt hálából. Aranyozott barokk angyalkák veszik körül. Az oltár ormán a szentháromság-egyisten szokásos jelképe, a háromszög látható. Az oltárt körül fogja a kerülő. Zarándokok érkezésekor és búcsúzásakor itt járják körül az oltárt, és köszöntik énekükkel Jézust és a Szűzanyát. Bent a gótíves ajtó a régi sekrestyéhez volt bejárat. Ez a rész a XIII. sz.-ból való.
    A szentély falát alul a hála-táblák borítják. Ma is állandóan hozzák őket egy-egy segítség megköszönésére. Feljebb a pápa és a pécsi püspökség címerét lát- hatjuk. A különös boltozatú mennyezeten a 4 evangélista jelképei sorakoznak. Angyal: Szt. Máté, oroszlán: Szt. Márk, tulok: Szt. Lukács, sas: Szt. János, középen a Szűzanya szokásos monogramja. Balkéz felé a mostani sekrestye bejárata, jobbra egy gótíves bejárat tölgyfa ajtóval, melyet kívülről szép faragás díszít. Középen a II. Vatikáni Zsinat által szorgalmazott szembemiséző oltár.
     A hajórészt 1739-ben barokk stílusban építették. E stílusra jellemző: a mozgalmasság (megtöri a vonalakat - I. ablakok), dinamikus mozgásban ábrázolja a szobrokat, gazdagon aranyoz, márványoz. A márvány legtöbbször csak utánzat, mert nincs a kornak elég pénze az igazihoz. Ilyenek az itteni mellékoltárok is. Balra a ferences rend, a barátok, nagy alapítójának Assisi Szt`. Ferencnek az oltára. 1182-1226. között élt az olasz Assisi városban. A szegénység, a vidámság, a jóság nagy szentje. Átalakító hatással volt korára. Festménye a XVIII. századból való. Alkotója ismeretlen. A fönti kis kép remete Szt. Pált ábrázolja. Ő a szerzetesség indítója. Egyiptom pusztaságában élt 228-341-ig. A szobrok: balra Szt. István (975-1038) és Szt. László (1046-1095), a két nagy magyar király. Fent középen a címerben két keresztbe tett kar: a ferences harmadrend jelvénye, kínő belőle a kettős kereszt, a keresztény magyarság jelzője. A jobb oldali oltár Szt. Antalnak állít emléket.
     1195-1231. között élt. Egyházdoktor, ékesszólásával, csodálatos tudásával kápráztatta el kortársait. Ma ő a minden bajban segítő közkedvelt szent. A kép a XVIII. századból való. Alkotója ismeretlen. Ez áll egyébként a templomban található összes festményre és szoborra.
     Fönt: Remete Szt. Antal a nagy névrokon. Egyiptomban élt 251-356 között. A szobrok balra: Szienai Szt. Bernardin (1380-1444) ferences atya, lenyűgöző népszónok. Jézus szent nevének nagy hirdetője. Jobbra: Kapisztrán Szt. János (1386-1456) ferences atya, tüzes lelkű népszónok. Hunyadi János segítőtársa a nándorfehérvári csatában. 1456-ban Siklós mellett, a Göntéren tartott gyújtó beszédet.
     A hátsó mellékoltár a gyógyulást kiesdő szentek oltára. A nagyképen fent: Mária a kereszténység segítője, balra: Szt. Sebestyén (288) Dioklécián császár testőrtisztje, kit hite miatt agyonnyilaztak, jobbra: Szt. Rókus (1295-1327) francia származású. A pestis betegek nagy ápolója és gyógyítója. Kórházak viselik nevét, és kérik oltalmát. Középen: Limai Szt. Róza (1586-1617) Peru nagy szentje. Hihetetlen önmegtagadásáival és a folytonos szenvedések türelmes elvise- lésével érdemelt ki nagy tiszteletet. A szobrok: Balra: Szt. Anna, Jézus anyai nagyanyja, jobbra: Szt. József, Jézus nevelő atyja.
     Jézus szíve kápolna: A nagyméretű faszobor egy tiroli fafaragóműhelyben készült. A fenti kép Nepomuki Szt. Jánost (1340-1383), a gyónási titok szent- jét ábrázolja. Ezelőtt ez a kápolna az ő tiszteletére volt rendelve. A bal oldali üvegablakon Szt. Kamill (1550-1614) van. Olasz származású. A kamiliánus betegápoló rend alapítója. Jobb oldalon Szt. Bonifác (672-754) vértanú püspök, Németország térítő apostola. Angol származású. Túloldalt az első: Keresztelő kápolna. A keresztkút mögött a 14 segítő szent képe: Szt. Ákos, Balázs, Borbála, Cirjék, Dénes, Egyed, Erazmus, Euszták, György, Katalin, Margit, Kristóf, Pantaleon, Vitus. Középütt: Szűz Mária, a kereszténység segítsége. A hátsó: Szt. József kápolnája.
     További szobrok: Balra fent: Nepomuki Szt. János. Lent: Páduai Szt. Antal, vele szemben: Kis Szt. Teréz, majd Szt. Joachim, Szűz Mária édesapja. Keresztelő Szt. János és lourdes-i Szűz Mária.
     A bejárat fölött az üvegablak mögött: Ancilla Domini, Palkovics Lajos alkotása 1979-ből. A nyugati főbejárat fölött a szűzanya régi barokk kőszobra. A mennyezet festése: 10 szűz Mária monogramban a Lorettói litánia 10 megszólításának jelképe.
     A falon az idezarándokló három nemzetiség: magyar, német, horvát kedvelt Mária-énekének kezdő sora. A padok a ferences műhely alkotásai művészi faragásokkal és díszítésekkel. Külön figyelmet érdemelnek az elővédek emblémái.

A kegytemplom környezete

     A templom jobb oldalán láthatjuk a Szt. Mihály kápolnát. 1738-ban építette Griller Mihály siklósi hívő, mivel az akkor tombolt nagy pestisjárványból megmenekült a családja. Előtte a sekrestye volt itt. Vaskapuja szép kovácsmunka. Szt. Mihály mozaikképe Szentgyörgyvári Palladia kedves nővér alkotása 1979-ben. Jobbra bent a gótíves nyílás, a hagyomány szerint a régi kis kápolnácska maradványa, melyben az első kegyszobor állt.
     Jobbra a kápolnácskától- kőből faragott Máriaszobrot találunk. A zarándokok kedvelt imádkozó- helye. A lépcsősor fölött a szabadtéri oltár két nagy árkádsora öleli át a teret. Ez a nyári közös szentmisék helye. E fölött húzódik fölfelé a kálvária. Szentsír kápolnája műemléki alkotás, stációit égetett mázas kerámiából a pécsi Zsolnay Gyár alkotta. A kálváriától balra a temető csendjében nyugszanak a kegyhe- lyet gondozó ferences atyák és testvérek. A temető alatt árnyas vadgesztenyesor vezet a magyarok nagyasszonya pihenőhelyhez. Szép domborművét vandál kezek megrongálták. Kicsit feljebb áll a fájdalmas Szűzanya szobra. 1860-ban állították fel. Csend és nyugalom van körülötte. Alkalmas hely az imádságra és az elmélkedésre.
     Még feljebb a domboldal közepe táján magasodik a jubileumi feszület. Korpuszát Kiss György szobrászművész alkotta. Sajnos hozzá nem értő kezek fehérre mázolták. Mézes Jézuskának is hívják, mert fészket szoktak verni benne a vadméhek és a nyári melegben a korpusz lábujján csöpög ki a méz. 1900-ban állították fel a századfordulóra és a magyarság kereszténnyé levésének 900 éves megünneplésére.
     A templom alatt jobbra árusítóbódék sorakoznak. Kegytárgyakat, ajándéktárgyakat kínálnak a zarándokoknak. Még tovább jobbra emelkedik a plébániaház új épülete. 1977-ben épült a zarándokok adományaiból. Vele szoros egységben 1985-86-ban a nyugdíjas papok számára kis otthon készült. Négyen lakhatnak benne.
     Máriagyüd egyidős az idetelepült magyarsággal. Vele örült, fejlődött, vele szenvedett, nélkülözött, ide hozták az emberek szívük bánatát és örömét. Ma is van mindkettőből bőven. Talán ezért keresi fel a ma embere is e kegyhelyet mindig növekvő számban.

     Nyerjen megbékélést mindenki az égi Anyánál.

Folytathatnánk a sort, hiszen Magyarországon nagyon sok hasonló “energia-átadó” hely létezik, ám teljes felsorolása itt most nem célunk.

Célunk csupán az volt,  hogy észrevegyük:

Az elmúlt időszakban természeti katasztrófák váltják egymást itthon is
Hazánkban is egyre nő a szervi és lelki eredetű súlyosan beteg emberek száma!
Betegek vagyunk, s betegségünk nemcsak szűkebb környezetünkre hat, de tágabb világunkra is!

 

Égi üzenetként kaptam!

Nem azért vagyok elismert, mert elismert emberek járnak hozzám, hanem azért járnak hozzám elismert emberek, mert tudtam segíteni nekik is.

 

 

---

Amíg az oldal tulajdonosa nem helyez el itt tartalmat, addig a mai napi leglátogatottabb oldalak listája jelenik meg!

 

Oldal: Gyógyító helyek Magyarországon
Hartman Gyógymódok - © 2008 - 2024 - hartman-gyogymodok.hupont.hu

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat